Zsótér Sándor nem az ismert és sokat játszott Ibsen-darabok közül választott egyet, hogy azt új értelmezésben vigye színre, hanem az életmű egyik fontos és nagyszerű drámáját, a Brandot, amelyet magyar színpadokon eddig még nem játszottak. mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2015. Mai 3. Sonntag, 19:30
Henrik Ibsen 1828-ban született Skinben. Patikusnak tanult, de hamar írni kezdett. Főleg színdarabokat. Új és új formákkal kísérletezett. A színpadot szószéknek, sőt ítélőszéknek tekintette. Radikálisan gondolkozott, a maga területén forradalmár volt. Vele kezdődött a modern dráma. Színházi tapasztalatokat szerzett a Bergeni Norvég Színház dramaturgjaként, később a Krisztiániai (ma Oslo) Norvég Színház művészeti vezetőjeként. 1864-ben nehezen kicsikart állami ösztöndíjjal Rómába utazott. 1890-ig külföldön élt.
A Brand (1866) és a Peer Gynt (1867) hozta meg számára az igazi sikert. De nem ült a babérjain. Az ezután született darabjait (A társadalom támaszai, Nóra, Kísértetek, A nép ellensége, A vadkacsa, Hedda Gabler, Solness építőmester, John Gabriel Borkmann, Ha mi, holtak feltámadunk stb.) szigorúbb formákba kényszerítette. A hőseivel is szigorú. Megértette, de nem bírta a hazugságot. 1900-ban enyhébb szélütés érte. 1906. május 23-án halt meg.
Alighogy Ibsen kiszabadult Norvégiából, megírta a Brandot. Letisztult, tökéletes, érett mű, mégis olyan, mintha egy fiatalember írta volna. Olyan tüzes, olyan kegyetlen és fájdalmas. De már majdnem negyven éves. „Hogy Brand éppen pap, az nem lényeges; a mindent vagy semmit követelés az élet minden más területén is fennáll, szerelemben, művészetben, stb. Brand én magam vagyok legkülönb pillanataimban…” – írta művéről Ibsen
Brand, Istent szolgálja, de nem a szelíd nagyapónak képzelt szeretet és megbocsátás istenét, hanem egy fiatal, erős, megalkuvást nem ismerő, kérlelhetetlenül szigorú istent. Ahhoz, hogy az emberek méltók legyenek az ő istenére, hogy az életük és a hitük ne két dolog legyen, ahhoz teljesen meg kellene változniuk. Szülőfalujában, ahol éhínség dúl, felkérik, legyen a papjuk. Brand nem követel többet az emberektől, mint saját magától, de az túl sok. Túl nehéz az élet. Híveit pofátlan hazugságokkal elfordítják tőle. A mindent vagy semmit jegyében élt. Ő mindent odaadott. És nem ért el semmit. Nem lehet hazugságok, megalkuvások nélkül élni? Valószínűleg nem.
De kell, hogy legyenek Brandok, akikhez mérhetjük magunkat. Zsótér Sándor nem az ismert és sokat játszott Ibsen-darabok közül választott egyet, hogy azt új értelmezésben vigye színre, hanem az életmű egyik fontos és nagyszerű drámáját, a Brandot, amelyet magyar színpadokon eddig még nem játszottak.
CSIPKERÓZSIKA – EGY TÜNDÉRMESÉS BALETT Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij Előadja: A-Ballet Iskola, Budapest
Az előadás záró produkciója az AK Napoleon idei új víziója, amelynek címe: Bongor A Bongor egy sokakat érintő, súlyos társadalmi problémát állít középpontba: az alkoholizmust. A táncosok mozdulataikon, tér és eszközhasználatukon keresztül mesélnek az alkoholhasználat árnyoldalairól – azokról a láthatatlan folyamatokról, amelyek lassan, de mélyen formálják az emberi sorsokat, kapcsolatokat.
Jean Poiret és Georges Lautner forgatókönyvéből készült 1984-ben a francia filmgyártás egyik legnagyobb sikere Sophie Marceau és Jean-Paul Belmondo főszereplésével.…
2026 április 30-án a RaM ArT Színház egy különleges, zárt körű rock koncertnek ad otthont, kivételesen ide most te is…
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! Marc Camoletti vígjátéka 2 részben
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
Jegypénztárunk kizárólag előadásnapokon tart nyitva, az előadás kezdete előtt 1 órával.
Jegypénztárunk kizárólag előadásnapokon tart nyitva, az előadás kezdete előtt 1 órával.
Telefon (kizárólag nyitvatartási időben): +3670-708-0824
2025
